Kutatás
Orvosi genomikai munkacsoport ( Szalai Csaba , Keszei Márton, Erdélyi Dániel): orvosi genomikai kutatás.Genetikai polimorfizmusok vizsgálata gyermek és felnőtt asztmás illetve akut limfoid leukémiás (ALL) betegeken. A cél olyan genetikai variánsok keresése jelölt géneken (pl. kemokinek és receptoraik, transzkripciós faktorok) illetve még ismeretlen funkciójú géneken, amelyeknek prediktív értékük van a betegség lefolyásának illetve kezelésének megitélésére.
Őssejt-metabolizmus munkacsoport (Tóth Sára, Fülöp A. Kristóf, Hegyi Krisztina, Pap Erna): a zsírsejtek (adipociták) és progenitoraik hisztamin-függő működésének vizsgálata őssejtek és a felnőtt szöveti környezet szintjén.
A cél a leptin és a hisztamin szabályozás kapcsolatának vizsgálata, továbbá az ösztrogén és androgén anyagcsere hisztaminfüggő folyamatainak tanulmányozása
Tumor munkacsoport (Hegyesi Hargita, Darvas Zsuzsanna, Pós Zoltán, Holub Marianna): a tumorképződés hisztaminfüggő mechanizmusai.
Emberi és egér sejtvonalakon, emberi szövetekben és transzgenikus egérmodellben vizsgálják a tumorképződés és -fennmaradás, a metasztázis és a tumorspecifikus immunválasz egyes folyamatait, valamint a sebgyógyulás szabályozását a hisztaminanyagcsere viszonylatában.
Immunológiai - hematológiai munkacsoport (Buzás Edit, László Valéria, Pállinger Éva, Wiener Zoltán, Nagy Zsuzsanna, Jelinek Ivett, Ortutay Zsuzsa, Horváth Zsuzsanna):
A széles kutatási profilú csoport tagjai az alábbi témákon dolgoznak:
- arthritogén autoantigének immunológiai vizsgálata
- a hisztamin és receptorainak szerepe az antigénbemutatásban
- csontvelői apoptózis és regeneráció
- ALL kutatás
- onkohematológiai marker vizsgálatok
- hízósejt ontogenezis és effektor funkciók
Tetrahymena munkacsoport (Kovács Péter): Biológiai szignálok filogenetikai vonatkozásai.A csillós egysejtü Tetrahymena szignalizációs rendszerének vizsgálata, különös tekintettel a lipid second messengerekre (inozitol-foszfolipidek, ceramid-származékok). A sejtváz és a jeltovábbitó rendszerek kapcsolatai. A jeltovábbitásban résztvevő enzimek (PI3-kináz, PLD, PLC, PLA2) működésének, lokalizációjának vizsgálata. Alkalmazott módszereink: immuncitokémia, radioaktív jelzés, lipid izolálás, kromatográfia, scanning laser confokális mikroszkópos ill. scanning elektronmikroszkópos vizsgálatok.
Hormonális imprinting (Csaba György, Kovács Péter, Kőhidai László, Pállinger Éva): Hormonális imprinting vizsgálata emlősökön és egysejtűeken.
Emlős sejteken vizsgálják a receptor szinten ható molekulákkal végzett ujszülött, leválasztási-, serdülő- és felnőtt kori imprinting hatásait különböző neurotranszmitter-, citokin- és hormonszintekre, a receptorok kötési képességére és a szexuális magatartásra. Tetrahymenában vizsgálják a hormonok és receptorok jelenlétét, az imprinting hatását a hormonszintekre és a funkcióra (pl. kemotaxis), és az imprinting mechanizmusát (szelekció vagy amplifikáció)
Kemotaxis munkacsoport (Kőhidai László, Láng Orsolya, Lajkó Eszter, Bai B. Katalin, Sáfár Orsolya): A kemotaktikus szignalizáció filogenezise és ontogenezisének vizsgálata.
A 'Chemotaxome' vizsgálatára irányuló komplex kutatások keretében, egysejtű és sejttenyészeti modelleken vizsgálják a kemotaktikus szignalizációra alkalmas, optimális kemotaktikus ligandok szerkezetét. E szignalizáció speciális receptoriális hátterét a kemotaktikus szelekciós mechanizmusok sejtfiziológiai és molekuláris genetikai vizsgálatával elemzik. Új, tumorellenes konjugátumok kialakításával a "kemotaktikus-drug-targeting" elméletének jellemzésén dolgoznak, klinikofarmakológiai alkalmazhatóságát kutatják. A sejtadhézió, mint a kemotaxis bevezető fázisának elemzése impedanci-alapú új technikákkal történik, a munkacsoport a kemotaxis és adhézió mérésére alkalmas új chip-ek fejlesztésében vesz részt.