Akadémiai Kutatócsoport
Gyulladásbiológiai és Immunogenomikai Kutatócsoport
Magyar Tudományos Akadémia-Semmelweis Egyetem
A kutatócsoport célja olyan transzlációs kutatás szervezése, melyeknek keretei között komplex betegségekben zajló folyamatokat összetett módon, különösen egymással mutatott interakcióiban lehet vizsgálni. Genomikus szemléletű kutatást kívánunk megvalósítani, egymással összefüggő genetikai tényezők mintázatait szeretnénk klinikailag kimagaslóan jellemzett betegcsoportban vizsgálni. Ez a megközelítés lehetővé teszi, hogy a beteg szervezetre mint egységes rendszerre tekintsünk, és a betegség jellegzetességeit mint egy rendszer alapvonalait, összefüggéseiben jellemezzük. A rendszerbiológiai megközelítés ilyen módon az egyén vizsgálata alapján valóban a betegség komplexitására enged következtetni. Az asthmában, cardiovasculáris betegségekben és egészségesekben rögzített adatokat és modern, nagy áteresztőképességű módszerekkel meghatározott genetikai tényezőket illetve biomarkereket integratív módon, részben újonnan kifejlesztett bioinformatikai adat-bányászati módszerekkel kívánjuk értékelni. Kutatásaink eredményei hozzájárulhatnak az asthma, a korai cardiovascularis halálozás valamint az érelmeszesedés okainak, pathomechanizmusainak rendszer-szemléletű megértéséhez és ezáltal új szemléletű terápiás megközelítések tervezéséhez. Munkánkat motiválja, a Magyarországon növekvő asthma előfordulás és az, hogy a szív és érrendszeri megbetegedések (szívizominfarktus, koszorúér-elmeszesedés) a vezető halálokok között szerepelnek.
1. Nagyszámú asthmás beteg és az egészséges kontroll DNS-én elvégzett SNP vizsgálatok segítségével azonosítani szeretnénk olyan géneket, illetve genetikai variációkat, amelyek szerepet játszanak az asthma pathomechanizmusában, illetve az asthmára való hajlamban. A rendelkezésünkre álló nagy teljesítményű genotipizáló készülék (SNP Core Facility, GenomeLab SNPstream, napi több millió SNP kapacitással) segítségével lehetőségünk nyílik korábban nem vizsgált, új „asthma gének" azonosítására. Az ilyen gének potenciális biomarkerek és új gyógyszer támadáspontok lehetnek, melyek segítségével új asthma diagnosztikai és terápiás lehetőségek nyílhatnak meg.
2. A micro RNS kutatást kiegészítve beállítunk egy olyan RNSi technikán alapuló in-vivo módszert, amellyel különböző gének szerepe tanulmányozható in vivo modellen asthmában. A módszer segítségével az SNP vizsgálatokban kapott gének funkcionális vizsgálatára és új asthma terápiás lehetőségek, célpontok megjelölésére nyílik lehetőség.
3. Az ereket bélelő sejtréteg, az ún. endothelsejtek funkciójával, az érelmeszesedésben játszott szerepével, a sejtekben lezajló gyulladásos változásokkal foglalkozunk, invazív/non-invazív metodikák segítségével felmérve az endothel állapotát.
4. Minthogy az érfal meszes plakkjainak felszínén a vérlemezkék segítségével az ereket elzáró vérrögök jönnek létre (pl. a szívizominfarktus esetén), témánk a vérlemezkék funkciójának, sejt-felszíni receptorainak (P2, adrenerg) vizsgálata, a vérlemezke gátló gyógyszeres kezelés (aszpirin/clopidogrel) hatékonyságának mérése, az optimális terápia beállítása koszorúér-betegség különböző formáiban.